Nagyközség a Biharkeresztesi járásban, a Nagyalföld szélén. Hozzátartozik Bedőtanya, külterületi lakott hely 67 lakossal.
Bedő, Bödő valószínűleg egykori birtokosáról kapta nevét. Középkori története ismeretlen. Okiratilag az 1552. évi Biharmegyei összeírásban szerepel először, mely szerint 7 portából állott, földesura a nagyváradi prépost volt. 1566 után egy időre a kincstár háza volt, bizonyítéka annak, hogy a lakosság az elsők között tért át a református hitre. Buda bevétele után a kelet felé menekülő református papot, Pathi Miklóst családjával együtt rabszíjra fűzve elhurcolták. Rövid idő multán a helységet görög keleti vallású románok szállták meg, akik közé egynéhány család visszatért az eredeti magyar lakosság közül, de ők is beolvadtak a románságba. 1732-ben a megyei összeírás szerint Bedő ismét a nagyváradi préposté. 1779-ben az egész lakosság áttért a görög katolikus hitre, egyházat alapított, mely anyakönyveit 1781-től vezeti. Templomát az egyház 1847-ben építette, mely ma is fennáll, addig a régi templom szolgált az istentisztelet helyéül, melyet még áttérésük előtt építettek.
1930-ban a község lakossága 660 lélek, kik közül 132 magyar, 537 román. Felekezeti szempontból 27 lakosa római katolikus, 530 görög katolikus, 55 református, 41 görög keleti, 7 izraelita. A községben lévő házak száma 147. Az elemi oktatást 1 görög katolikus felekezeti elemi iskolában és 1 községi gazdasági továbbképzőben nyerik a tankötelesek. A lakosság zömének foglakozása az őstermelés, ebből 591-en élnek. Ezenkívül van 28 iparos, 3 kereskedő, 22 közszolgálati alkalmazott, 8 nyugdíjas és 8 házicseléd lakosa. A község határa 1772 kat. Hold, melyből a község legeltetési Társulat 114 holdat, a nagyváradi r. kat. Nagyprépostság 696 holdat bír. Művelési ágak szerint ez a terület megoszlik 1478 hold szántó, terület, 38 hold kert, 44 hold rét, 117 hold szőlő és 95 hold terméketlen terület között. Közorvos Nagykerekiben (5.02 km-re) lakik. Bába helyben van. Gyógyszertár Biharkeresztesen 5.55 km-re. Vasútállomás: Biharkeresztes. Postahivatal, telefonállomás helyben van.
Forrás: Bihar-vármegye monográfiája, Budapest 1938.
Az egyházközség története
Az egyházközség történetéről a legrégibb leírást a Kereszteltek Anyakönyvének első oldalán találjuk, Kádár György helyettes lelkész 1948. január 16-i feljegyzése nyomán:
„A II. világháború dúlásai nyomán az egyház legrégibb anyakönyvei is elpusztultak. Jelenlegi legrégibb anyakönyv – hiányosan – az 1819. évtől kezdődő kereszteltek anyakönyve, elsőül megörökítve a lelkészek közül Bozontay János esperes nevét.
Gy. Marosán Demeter szerint Bedő 1770-ben lépett unióra. A mai templom Szaul nagyváradi prépost 40 ezer forint adományából épült 1845-1852-ig. 2 ezer forint fennmaradó összegért az államkincstár 1918-ig fizette az évi kamatot. 1889-ben a tornyot megmagasították. 1929-ben a fedelet palára és bádogra cserélték. A régi kis templom a maitól délre (jelenleg utca) állott. A kisharang Irimiás Péter és neje Marinkás Virág, a nagyobb özv. Fekete Illésné adománya.
A bedői görög katolikus egyház története Osváth Pál: „Sárréti járás leírása” című munkája, Bihar vármegye monográfiája és a község öregjeinek szájhagyománya alapján.
Bedő vagy Bödő őskorból maradt személynév. A kun Borsa nemzetség birtoka. Első Árpád-kori település. A Bojt-Biharkeresztes felőli részen görög szertartású bazilita kolostor romjai voltak láthatók még 1870 táján is. Földfeletti részét a lakosság beépítette, de a 30-50 évesek még szántottak ki romrészeket. Föld alatti rész helyét ma is tudják.
Az 1437-ben levert szociális lázadás egyik vezérét innen származtatja a hagyomány: Nagy Pál c. érsek is megörökíti emlékét. („Óhitű”-ek lázadása ez; óhitű régen = gör. szert.)
A mohácsi vész után református vallású lett a lakosság nagyobbik része. A lélekszám 1552-ben kb. 200 fő. Buda bevétele után, 1686-ban a török felégette, és papját Pathi Miklóst fiával és feleségével, Turbucz Katával együtt elhurcolta. Pathit rokonai kiváltották és később Szentesen lett lelkész. (L. Osváth P. 197.old.)
A község újra benépesítése a kuruc harcok után közvetlen történt, mert az egyház egyik kelyhe 1717-ből már „Ecclesia Cumana-Hung.” Néven utal lakott voltára.
Az újonnan telepítettek gkat. románok, de kisebbségben lehettek az őslakossággal szemben, mert a mai nevek között is magyar a többség. Osváth (198. old.): „Mogyorós, Fekete, Borsa, Puskás, Nagy, Buzás, Kiss stb.” családneveket mondja ősi kun névnek; ezek a nevek ma is a többséget teszik. (Lampe egyháztörténete a gkat. telepítést a rácok pusztítása utáni időre teszi.)
1779-ben már bizonyítottan görög katolikus a község. (Egyház pecsétje is ez időről keltezve)
Pathi Miklóson kívül papjai voltak az egyházközségnek:
Szász ? 1770 táján
Patka Elek 1785-1792
Gábor Simon 1792-1808
Gramma János 1808-1820 (esperes)
Bozontay János 1820-1859 (Szentély ÉK-i oldalán eltemetve). A megmaradt anyakönyvi rész az ő nevét említi először. A Bach-korszak vele kezdi a románosítást, amit 3 emberöltő alatt ő és utódai sikerrel végeznek. Őmaga és három utóda esperesi rangot kapnak Nagyváradtól. A románosításnak Nagyvárad közelsége és a kormány szavazatért mindent adó, nemtörődöm politikája is erősen elősegítette. 1849 nyara előtt a régi anyakönyvekben román szó sehol elő nem fordul!!
Rédey Gábor 1859-1865 (esperes)
Móga János 1865- 1896 (esperes)
Szerémi Viktor 1896-ban adminisztrátor Nagyszántóról. +1940
Bárdossy Gábor 1896-1907
Dr. Bulom Kornél 1907. (adminisztrátor)
Kerezsi János 1907-1920
szendrői Székely Jenő 1921-1944
Kádár György 1946-1948 VII. (tábori lelkész) h. lelkész”
AJÁNLOM AZ OLDALT